A Budapesten 2011-ben tartott konferencia szövegeinek kötetét mutattuk be.
Tömegekről és mozgalmakról, amelyek nincsenek; összeomlásokról, amelyek nem fognak bekövetkezni, stb.
http://alanier.at/Konferenzung.html
A Budapesten 2011-ben tartott konferencia szövegeinek kötetét mutattuk be.
Tömegekről és mozgalmakról, amelyek nincsenek; összeomlásokról, amelyek nem fognak bekövetkezni, stb.
http://alanier.at/Konferenzung.html
A Budapesten 2011-ben tartott konferencia szövegeinek kötetét mutattuk be.
http://alanier.at/Konferenzung.html
Jugoszlávia utólagos megítélése, a szétesésének körülményitől indulva helytelen: ezek szerint eleve kudarcnak volt ítélve. Ennek egyik példája Kusturica „Underground” című filmje.
Jugoszlávia létének külső feltételei: hidegháború, két blokk – ezen épül a „3-ik út” és az „El nem kötelezett országok” mozgalma.
A szétesés nemzetközi politikai és gazdasági előzményei: Peresztrojka és Reaganomics. A Valutaalap és Jugoszlávia. A dinár konvertibilitása.
14 00: Nép, nemzet, nemzetiség
A nacionalizmus, mint hatalmi, uralkodási eszköz: egységet teremt az osztálytársadalomban – a szegényeket és a gazdagokat köti össze, mint „egy nemzet tagjai“. A nacionalizmus szétválasztása egy „jó“ hazafiasságba és egy „rossz“ kirekesztő nacionalizmusba helytelen: ugyanarról van szó. Aki a „nemzeti identitást“ karolja föl, mindig figura lesz valamilyen játszmában – mások használják ki, mint gyilkost, vagy mint áldozatot.
Az EU-ban is észlelhető ez a fajta egymás elleni uszítás a válság kezelésében.
17 50: Az EU létrehozása Maastrichtban.
Az EU előzményei: imperialista országok versenyen alapul, amely a rendszerváltás után még jobban megerősödött.
A tervezett és mindmáig csak részben megvalósított közös külpolitikának fontos mérföldköve volt Szlovénia és Horvátország elismerése. Ebben a döntésben például Németország Ausztria segítségével – legy#zte Franciaországot és esetleg más ezt a döntést ellenző országokat is, tehát mutatta, hogy neki jut a vezető szerepe az államszövetségén belül.
Ez a döntés az összes európai határ revízióját tette lehetővé. Ne feledkezzünk Csurka István akkori felháborodásáról, amellyel ellenezte az Ukrajnával kötendő szerződést.
21 15: Az USA bekapcsolódása. A boszniai háború kitörésének a serkentése az USA által. A lisszaboni egyezmény meghiúsítása. Az Izetbegovicnek megígért, de be nem következett függetlenség
25 30: AA nagyhatalmak közti verseny torkollódik az USA vezetése alatt, de az EU-ország lelkes részvételével vívott 1999-es háborúba, amellyel a NATO diadalmasan ünnepli az 50-ik születésnapját: végre a mienk a világ! Aki ellenáll, azt lebombázzuk!
A rambouilleti diktátum és az ezt a háborút körülvevő hazugságok.
26 50: Montenegró elválasztása – Németország, a német márka és hasonló fontos tényezők.
27 35: Összegzés: Jugoszlávia és az EU ellentétes volta: tőkés és szocialista államszövetség összeférhetetlensége a Szovjetunió bukása után.
A válságban az EU-ban is jelentkeznek az ellentétek – a szétesése már nem kizárt …
Mindenképpen a jugoszláv utódállamok példaképnek szolgálhatnak a fölbomló EU-nak.
29 20 VITA
Kérdés: Miért bomlott föl a Szovjetunió? Mi volt ennek az indítása?
Válasz: A saját rendszerben csalódtak.
Kérdés: Mennyi önérdek volt ebben a vezetők részéről?
Válasz: A szocialista vezetők csodálták a tőkés rendszert, utánozni akarták.
Kérdés:Nem volt Jugoszlávia eleinte már tákolmány? A jugoszláv eszme fogyatékosságai
Válasz: Az első és a második Jugoszlávia belső és külső feltételei
Az imperialista világ, akkor és ma
Szrebrenica és az ENSZ: Az ENSZ-katonák nem volt felhatalmazása, hogy avatkozzanak be, és fegyverzetük nem is volt arra alkalmas. A népirtás vádja elhangzik a boszniai vezetés részéről azért, hogy igazolják az államképződmény létrejöttét – egy államalapítási mítosz, amely a lakosság egy részét áldozatként, a másik részét tettesként mutatja be. A hágai törvényszék különleges volta – tárolóhely nemkívánatos politikusoknak. A népirtás, mint a nemzetközi jogban szereplő „emberiség elleni” bűntett.
A „népirtás” beosztás népként, nemzetiségként beosztja az áldozatokat, és így a tettesek szemlélete helyezi az áldozatoké fölé – a zsidóknál ugyanúgy, mint a boszniai muzulmánoknál.
A szrebrenicai gyilkossággal után mindjárt híresztelték a 8 ezer áldozatokat – olyan pillanatban, amikor még nem lehetett tudni, hogy hány embert gyilkoltak meg. Tehát, úgy látszik, a szám eleve meg volt adva – mint a véráldozatra szükséges szám. Azóta azon folyik a vizsgálat, hogy ezt a számot bebizonyítsák.
A hágai törvényszék általában nagyon dolgozott a „koronatanú” módszerével: azért megígértek vádlottaknak enyhítő körülményeket, rövidebb fogságot vagy felmentést, hogy tegyenek terhelő vallomást a fővádlottak ellen. Ez az eljárás Milan Babic 2008-ban elkövetett öngyilkossággal ért véget, mert utána már nem találtak senkit, akit erre lehetett volna bírni.
Kérdés: Mi van a Balkánnal, illetve a volt jugoszláv térséggel? Miért van ott állandóan viszály, háborúskodás, és milyen megoldást lehet erre megtalálni?
A „balkáni puskapor“ háttere: a Balkán stratégiai fontossága, ami mindig arra indította a nagyhatalmakat, hogy ott keverjék a szart. Minden nemzetiségi konfliktusnak külső tényezői voltak és vannak. Tény, hogy a szocialista Jugoszlávia 45 békes és viszonylag évet biztosította a térségnek.
„Camp Bondsteel” nagyon előnyös támpont.
A szuverenitás megszüntetése Koszovóban és Boszniában. Modell a szétmorzsolódó EU-nak?
Bosznia pénzrendszere: A „konvertibilna marka” mint egyáltalán nem konvertibilis pénznem. Bosznia kifosztása az ENSZ égisze alatt.
VITA: (VISSZA AZ EU-HOZ; MINT SZÉTESŐ SZÖVETSÉGHEZ)
Hozzászólás: Az egész volt szocialista térség kifosztása, ipartalanítása, a lakosság nagy része feleslegessé válása azt eredményezi, hogy a szociális feszültségek a hatalmi rendszereket fenyegetik. Ennek mi lesz a folytatása?
Az a válság, amely a jugoszláv utódállamokban és Magyarországon már szerves, egyre jobban kezd terjedni a „régi“ EU-országokra is. Lehet, hogy Magyarország már nem „elmaradottnak“ tekinthető, hanem élenjáró a válságkezelésben.
Hozzászólás: De még mindig vannak a viszonylag erős országok, amelyek a centrumot képzik. A Balkán a világgazdaság perifériájához tartozik. Az említett 1974-es alkotmány már válasz volt, nemde, egy akkor jelentkező válságra, és ezt volt hivatva orvosolni. Ott volt horvát tavasz, Belgrádban diákmozgalom, valami megmozdult.
De a szocializmus igazán válasz akart lenni arra, hogyan lehet a liberális kapitalizmussal szemben létrehozni egy nemzeti demokráciát. Az igazi probléma szerintem az, hogy a kapitalizmus és a (kudarcot vallott) nemzeti demokrácián kívül még nem sikerült egy másik elképzelést kitermelni, teremteni.
Éppen ez az: az itteni vallással és nacionalizmussal történő válságkezelést másutt Európában is fogják alkalmazni.
Kifogás: De azért vannak különbségek a centrum és a periféria között! (Ennek kijelentéseknek a hátterében mindig lappang a Wallerstein-féle világrendszer-elmélet, amelynek nem híve az előadó.)
Mi ez, hogy „centrum” és „periféria”? Az EU magának teremtette az ő „perifériáját“! Az EU-n belüli verseny okozta Görögország és Spanyolország ipartalanítását. éspedig úgy, hogy a német bankok hitelezéseivel tették lehetővé az ottani fizetőképességét, hogy onnan vásárolják a német termékeket.
Kitérés a verseny győzteseire: az „Agenda 2010” keretében Németországban létrehoztak rengeteg olyan munkahelyet, ahol az embereket nem tudnak megélni béréből és kénytelenek szociális pótfizetésekért folyamodni. Ennek szép példája Thilo Sarrazin könyve, a bekövetkezett helyzetre úgy viszonyul, hogy a szegényeket valamilyen szemétnek bélyegezi.
Hozzászólás: Szerintem a NATO-nak kellett létjogosultságának valamilyen igazolása, és ez volt a jugoszláv háborúba való beavatkozása. Aztán az EU és az USA között volt huzavona – ki teremt rendet ezen a térségen?
A NATO-nak soha nem kellett senkinek a létjogosultságát bebizonyítani, mert nincs senki, akinek lenne elég ereje ezt megkérdőjelezni.
Kérdés: Mi lett a sok jugoszláv vendégmunkásokkal?
Maradtak és szaporódtak. Most az egész térség egyre inkább szorul effajta külföldi munkavállalásra.
Mi van Koszovóval és az UCK-val?
A koszovói helyzet és az 1999-as NATO-háborút úgy lehet megérteni, hogy addig a NATO-ban egyesült nagyhatalmak annyiban jutottak közös megértésre, hogy nem akarnak egy olyan hatalmat ott a Balkánon tűrni, amely bármilyen módon ellenállhat nekik, és kezdték a megmaradt országot még jobban földarabolni.
A koszovói albánok pártja 1998-ig, az UCK előretöréséig, az LDK volt, az Ibrahim Rugova vezette Demokratikus Liga, ami berendezte és fönntartotta az ún. párhuzamos államot, bojkottálva a szerb intézményrendszert.
Az UCK magját elbocsátott katonatisztek alkották, akik maguk köré gyűjtettek elégedetlen fiatalokat. Az igazi lökést pedig adta az Albániában 1997 káosz, amely következtében rengeteg fegyverre tudtak szert tenni és komoly problémákat okozni a szerb rendfenntartó erőknek.
A szerb tárgyalófél nem írt alá a rambouilleti ultimátumot, amely egész Szerbiát gyakorlatilag a NATO területévé változtatta volna. A NATO-háború tehát büntetés volt az elégedetlenségükért.
Most arról írnak, hogy Koszovóban folytattak valamilyen szervkereskedelmet?
Hogy ezt a kérdést válaszoljam, bemutatnom kell Jugoszlávia szétverésével kapcsolatosan egy nagyon fontos intézményt: A hágai törvényszéket. Az első ügyésze a kanadai Louise Arbour volt, aki megvádolta Milosevicet az 1999-es NATO-háború idején és büszkén kijelentette, hogy mennyire igyekezett a hozzá érkezett megrendelésnek minél jobban megfelelni.
Ki volt a megrendelő?
Erre a kérdésre az előadás tartásakor nem tudtam pontos választ adni, ezért otthon utánajártam és íme, itt az eredmény:
______________________
A MEGRENDELŐ
Louise Arbour hivatalosan emelt vádat Milosevic ellen 1999 május 24., amikor már 2 hónapja dúlt a NATO-hadjárat Szerbia ellen. Tehát a áború alatt vádolta meg őt.
El País, 1999. jún. 6.
„Arbour kidolgozta a vádiratot (említésre méltó, hogy a liberális spanyol napilap a vádiratra a régimódi „auto“ kifejezést használja, amely az inkvizíciós perekben szokásos volt) egy több országon keresztül vezető útja után, amely végállomásai Washington és a hágai törvényszék védnökének, az ENSZ Biztonsági Tanácsának székhelye New Yorkban voltak, mielőtt visszatért Hágába. Louise Arbour szerint néhány NATO-tagország titkosszolgálatai információkkal járultak hozza a döntéshez. Ezek a – főleg a bombázások kezdete óta – a tájékoztatási és kémkedési ügynökségek által összegyűjtött adatok nem szerepelnek a vádiratban.”
Rebelión, 2008. jún. 14.
„Végül, Louise Arbour, a Milosevic elleni vádiratot készítő ügyész, nem sokkal ezelőtt találkozott Clintonnal és Blairrel, megrendelések elfogadása végett. Nyilvánosan föllépett amerikai tábornokok mellett. Arbour egy fontos konszervatív észak-amerikai folyóirat szerkesztőségének tagja, Wesley Clark tábornokkal együtt, aki Jugoslávia bombázásának legfelső parancsnoka volt. Ez a folyóirat, persze, megdícséri a NATO-t.”
______________________
Louise Arbour utóda Carla de Ponte lett, aki nagy lelkesedéssel ment neki a vádlottak „vadászatára”, ahogy ő maga jellemezte a tevékenységét egy 2008-ban megjelent könyvében. A hágai törvényszékkel illetve ezt támogató politikusokkal akkor gyűlt össze a baja, amikor gátat vetettek a koszovói szervkereskedelem vizsgálatának. Az UCK ugyanis éppen az 1999-es NATO-háború idején kb. 300 fiatal szerbet meggyilkolt szervkereskedelem végett, a szerveket Pristinában beültették a megrendelőkbe. De Ponte ezek után vált ki a hágai törvényszékből. Utána kiadott könyve nagy port kavart föl, vizsgálat is indult, de ezóta már többé nem hallani róla.
Egyértelmű, hogy az USA – és bizonyos mértékben az EU is – tesz az uck-s politikusokra és nem akarja őket perbe fogni.
Kérdés: Van-e róla irodalom? Egy kanadai szerzőtől megjelent egy könyve a post-jugoszláv gengsztervilágról …
Magyarul: Dragoljub Djukic – A Milosevic-Clan, Milosevicék hatalomra jutásáról és fennmaradásáról, a szerbiai médiák meghódításáról.
A BBC és az ORF közös 6-sorozatú dokumentumfilmje „The death of Jugoslavia”, amely első 3 része eléggé informatív a politikai célokra tekintve, utána billen a közvélemény a szerbek ellen és ez tükrözik a filmben is.
Az interneten, ha az ember tud angolul, sok minden található.
Szlovénia külön útja, mint közvetítő, most lassacskán is a végét közelíti – ők a következő jelölt egy eurózónás ország fizetésképtelenségére. A koperi kikötő. A viszály Horvátországgal a pirani öböl körül. A szerb menekültek.
AZ EU LÉTREHOZÁSA ÉS JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSE/SZÉTVERÉSE. AZ ÚJ VILÁGRENDSZER KELETKEZÉSE
A nacionalismus és az államszövetségi eszme közötti ellentmondás aktualitása.
1. Jugoszlávia szétverése, mint az EU egyesülésének indítása. Miért ott kellett szétválasztani és itt egyesíteni
2. A jugoszláv rendszer.
A 1974-es, Kardelj-féle alkotmány. A nemzetiségek. A kilépés joga. A pénznyomtatás joga
A kétszintű pénzrendszer
A „3-ik út” a világpolitikában: az „El nem kötelezett országok mozgalma”. A hadiipar.
Jugoszlávia csak létezhetett ilyen formában, mert a Nyugat megengedte, mint puffert a Szovjetunió és csatlosai ellen. Mégis a jugoszláv modellt tanulmányozták annyak idején, és létező modell volt. Azt azért kell hangsúlyozni, mivel most, utólag, egyetlen kudarcként ítélik meg. Ennek egyik példája Kusturica „Underground” című filmje. Tehát az ország véres széteséséből helytelenül következtetnek vissza állítólagos félresikerült voltára.
A boszniai „Agrokomerc” nevű vállalat, mint Jugoszlávia gazdaságának működésének és fölbomlásának példája.
3. Végjáték
Jugoszlávia a Valutaalap alá való helyezése, ennek káros következményei. A szeparatizmus erősődése. A szlovén és a horvát vezetésének számításai. Az állameszme visszahelyezése a nemzetállami alapokra. A szeparatizmus külső támogatói. Vukovár, mint véráldozat.
4. A boszniai háború előzményei. A meghiúsított lisszaboni egyezmény. Izetbegovic bitorló volt – Abdic több voksot kapott a választásoknál, de lemondott. Izetbegovicnek Daytonban csalódnia kellett Bosznia megígért függetlenségére vonatkozóan.
A szrebrenicai véráldozat előzményei.
Tudjman és Milosevic boszniai felosztási terve az 1939-es Macek-Cvetkovic egyezménye alapján. A Vance-Owen-terv mint serkentő tényező.
Harcok Szrebrenicán belül, a minden áron védők és a tárgyalásra készek között. A szrebrenicai tömeggyilkosság fordulópontot jelent a háborúban: a „Vihar“ müveletben a horvát seref (az USA támogatásával) meghódítja a Krajinát, az amerikai repülőgépek bombázzák az ostrolók állásait Szarajevonál, és decemberében születik a daytoni szerződés alapján a mai boszniai képződmény, amely államnak nem nevezhető.
Folytatás majd következik.
Széchenyi István szerepe és a Széchenyi-kutatás különleges volta
Hogyan jött létre ez a könyv: Utazás Londonba. A British Library folyóiratrészlege Colindale-ban. A Rothschild Archivum főnökének segítsége. A Times internetes változata. A Times levéltári anyagának története. Melanie és Eamon segítsége. Az osztrák nagykövetség iratai.
A Széchenyi-kutatás sajátosságai. A különféle lelőhelyek. Nagycenk kifosztása. A Storno-gyűjtemény.
Az együttműködés a Timesszal – John Thadeus Delane szerepe.
Széchenyi István és Béla cikkeinek különbsége.
A sajtóhadjárat és ennek háttere: A lombardiai háború és Kossuth tevékenysége.
A „Blick“: Ausztria külpolitikai helyzete 1859-ben, a „Blick“ és a sajtóhadjárat évében. Alexander von Bach és a „Rückblick“ című irata. Széchenyi István válasza és ennek megjelenése, terjesztése. A házkutatások.
A korai Széchenyi-életrajzok és a döblingi iratok kalandos története. Az „Önismeret“ és a „Nagy Magyar Szatíra“ egy mű, de külön jelent meg. Az egyik a másik folytatása, de mivel az anyag külön levéltárakba került, mind a mai napig két külön műként tartják számon. Ezek a feljegyzései mint a Blick és a sajtóhadjárat szellemi háttere.
A döblingi hagyaték története. Tasner személye.
A szétszórt hagyaték. A gyűjtők és a múzeumok.
Széchenyi ügyét a kiegyezés után sem karolták föl, a döblingi iratokat nem követeleték vissza. De az Akadémia sem örült tulságosan a Tasner-féle hagyatéknak: a kortársak féltek a róluk készült feljegyzésektől.
Ma sem népszerű Széchenyi Istvánt kutatni …
Marx a Tőkében leírtak nem függnek össze a létező szocializmussal
Tervgazdaság, amilyen létezett a RealSzocban: Eladhatatlan termékek egyfelől, hiánycikkek másfelől – ezzel szemben a piac: eladhatatlan termék fizetőképesség hiánya miatt, nyomor a másik oldalon éppen a hiányzó fizetőképesség miatt.
A pénz, mint akadály a szükségletek kielégítésére.
A mai gazdasági megtorpanás a volt szocialista országokban. Negatív fizetési mérleg, eladosódás.
Marx nem volt jós, hanem elemző. A Tőke, mint el nem olvasott és meg nem értett mű.
A Harmadik Világ: Felesleges ember, hiányzó tőke és nyomor a piacgazdaság hódítása miatt. A „fejlődés“ eszméje, ennek hazug volta.
Kínát piacként akarták hódítani a tőkés országok, de most vetélytárssal szembesülnek. Védővámok és ennek visszája.
A válságban mindenki újra felfedezi az államhatalmat. Minden ország másokra próbálja sózni a válság következményeit.
Miért és mennyire népszerű Marx illetve írásai nyugati országokban?
Kitérő: Amnesty International, mint nem pártpolitikai szervezet.
A Gegenstandpunkt előzményei: a Marxista Csoport, és mai szervezete: kiadó, alkalmi helyi újságok, internetes hálozat
Magamról: miért tanultam meg magyarul és tartok itt ilyen előadást?
Publicisztai lehetőségek, cenzúra és az internet
A marxizmus terjesztéséből nem lehet megelni. Aki a sikert keresi, nem válassza a marxista gondolatot.
A Zöld Párt, mint a jövőbe mutató politikai mozgalom. Környezetvédelem és kapitalizmuskritika.
Két példa a tőkés termelés és az emberi egészség között fennálló ellentétnek: Foglalkozási ártalom és határértékek. Éghajlatváltozás, felmelegedés – ezek a témák arra jók, hogy az emberek felejtsék el az ellentéteket és kezet nyújtani akarnak a vállalkozóknak és politikusoknak.
Az állam és a tőke összefonódását nem értették a bolsevikok, még kevésbé a Marxtól bírált értéktermelést. Pénzzel akartak tervgazdaságot csinálni, ami kész ellentmondás.
A pénz és a jegyrendszer a RealSzocban. A lakás és a rezsi manapság. Víziórák.
A Marxismus és a világválság értelmezése
A Tőkében leírt elmélet megmagyarázza a tőkés rendszert. A tanítványai a maga módján értelmezték tanait, félreértve – egyebek közt – az állam szerepét a kapitalizmusban. A „Létező Szocializmus“ mint félresikerült „alternativa“. Jugoszlávia különútja és bukása. Mit jelent az, hogy „szocializmus“? A szociális állam okai, és különféle válfajai: ezek a kapitalizmus szerves része. Kuba és Kína, két külön nemzeti fejlődés a kommunizmus jegyében.
Szabadságról, emberi jogokról és a Marxismus különböző értelmezéseiről
Helytelen a történelmi teleológia, amely szerint az emberiség mindig felfelé fejlôdik.Az emberek azért vágynak a függôségbe, mert arra tanítják ôket azok, akik uralkodni akarnak rajtuk. Érvekkel kell egy álláspontot megvédeni, ha meggyôzni akarunk. A régi, szocialista rendszerben a „Marxizmus“ tantárgy a rendszer igazolását szolgálta. A szocialista országokban nem világosították föl az embereket a tôkés rendszerrôl.
Munkáról és gazdagságról a tőkés rendszerben
A tőke folyamatosan csökkenti a szükséges munkát. A munka viszonylagos fölöslegessége mellett pedig széles tömegek életfenntartásának eszközeihez való hozzáférése továbbá attól függ, hogy rentábilis munkát elvégeznek a tőke részére.
Vita: Marx tanaival megérteni lehet a mostani rendszert, de nem alkalmas jóslatokra. A közgazdaságtan Marx előtt és után.
Stay up to date
For any inquiries, please email us at hello@podcastworld.io