Buksó - 24.hu

Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támogatott vidéki roma lány kudarcos kapcsolatát beszéli el. Babarczy szerint az önzetlen segítségnyújtás legfeljebb a szentek esetében lehet reális elképzelés, és arra is válaszol, miért adta a „rasszista történet” alcímet a kisregénynek. Nyáry Krisztián ezúttal tíz kortárs szépirodalmi művet ajánl az öregedésről, az epizód elején pedig a 2024-es év könyves rendezvényei közül válogat.

Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Szó lesz az ország legnagyobb bibliotékájának otthont adó Wenckheim-palotáról, de még arról is, milyen hasonlóság lehet egy bankautomata és egy könyvtári szolgáltatás között. Az epizód végén tíz, hamarosan megjelenő ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig ismét az olvasóklubokról lesz szó.

Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása novemberben megjelent regényének? Ez is kiderül a Buksó új epizódjából. A beszélgetést követően tíz olyan könyvet ajánl Nyáry Krisztián, amelyek a melegkultúráról szólnak, mindezek előtt pedig a könyvklubbokról lesz szó.

Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének, a Hosszú útonnak címe is. A Kossuth-, és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, amelyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem pedig válaszok nincsenek, állítások azonban annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.

Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek,hogy könyvet írjon Júdásról. A Jézus árulójaként elhíresült tanítvány bűnéről, megítéléséről, és arról is mesél a teológus, hogy a kötet a zsidó-keresztény párbeszéd jegyében született. A beszélgetést Fabiny Tamás újévi üzenetével zárjuk, amelyben az izreali-palesztin háború kapcsán a remélt békéről is szól. Az epizód elején pedig megemlékezünk több 2023-ban elhunyt szerzőről, végül az újévben megjelenő könyvek közül ajánlunk néhányat.

Háy János az egyik legtermékenyebb kortárs magyar szerzők egyike. 1996-ban jelent meg első regénye, az akkor példátlan sikert aratott Dizsgerdilen. Háy ezúttal a közelmúltban új kiadást megért kötet címéről is mesél, és nemcsak azt árulja el, mit jelent a szó vagy miként kötődik hozzá Jókai, hanem azt is, miért találta zseniális választásnak Tandori Dezső. Az epizód elején összegezzük az elmúlt év legfontosabb könyves eseményeit, végül pedig – a megszokott könyvajánlón túl – Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter is ajánl néhány, karácsonyi ajándéknak is kiváló könyvet.

Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.

A szakácskönyvek sikere mintha felülírhatatlan lenne. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány óta, akkor ugyanis 42 százalékkal ugrott meg irántuk a kereslet világszerte. Változott a funkciója is a gasztronómiai köteteknek, többségük ugyanis ma már nem csak kifogástalan receptek gyűjteménye. Mautner Zsófinak az elmúlt csaknem két évtizedben tizenhét szakácskönyve jelent, legutóbb A falusi konyhám című, amely mind közül a legszemélyesebb. A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról, a tárgyi emlékek jelentőségéről, hibátlan régi receptekről, egyszóval a vidék ízemlékeiről mesél Nyáry Krisztiánnak. A beszélgetés előtt a szakácskönyvek történeti hátteréről lesz szó, és a könyvajánlót is ilyen köteteknek szenteljük.

Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros tizennyolcadik könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Életének jelentős részét levéltári raktárakban tölti és nem fél gyakran szélmalomharcnak tűnően kutatni az információk után, ahogy a legendavadászat sem áll távol tőle. Ő döntötte meg azt a Petőfihez köthető mítoszt is, amely szerint a selmeci evangélikus líceumból amiatt kellett távoznia a költőnek, mert magyar származású volt. A valóság ennél sokkal prózaibb: rosszak voltak a tanulmányai eredményei. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél. A beszélgetés előtt szintén a levéltárakról lesz szó, végül pedig tíz, feltalálókról és tudósokról szóló könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó friss epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások, karakterfejlődés – egyebek mellett ezekről is kérdezi Nyáry Krisztián a Prima-díjas írót. Mindezek előtt kiderül, milyen hatással volt a világ egyik legnagyobb könyves eseményére, a frankfurti könyvvásárra az izraeli-palesztin konfliktus, végül pedig tíz, krimielemeket is tartalmazó kötetet ajánlunk.

Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. A Karcsú Könyvek sorozatról, nagyregényekről, munkamódszerről, szociálpszichológiai érdeklődése nyomán a családtörténeteiről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Mindezek mellett kiderül, mi a közös benne és Szabó Magdában. Miért gondolja magát abban a tekintetben korszerűtlen írónak, hogy bár a 21. században él és alkot, 20. századi szerzőként tekint magára? Az epizód elején az őszi könyves eseményekről lesz szó, végül pedig tíz non-fiction kötetet ajánlunk.

Betonba vagy márványba foglalt műemlékek helyett Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs szerző, a közösségi alkotás lehetőségeivel élve igyekezett maradandót alkotni és megírni Budapest nagyregényét. A szellemi emlékmű a főváros születésnapján, november 17-én jelenik majd meg azzal a céllal, hogy kerületi legendákon keresztül meséljen, az irodalom bőséges eszköztárával Budapest múltjáról és jelenéről. Gáspár Máté a projektvezetőjeként, míg Péczely Dóra a könyv egyik szerkesztőjeként mesél a regény keletkezéstörténetéről, a szerzők felé támasztott játékszabályokról, a várakozásokról vagyis erről a világszinten egyedülálló kezdeményezésről

34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magán könyvesboltja a Pozsonyi úti Láng Téka. Az elmúlt több, mint három évtizedben soha nem volt veszteséges, ráadásul sokáig non-stop nyitvatartással működött. Rédei Éva ezúttal Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsinyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról, a fóliázásról, egyszóval minden olyan kulisszatitokról mesél, amely 27 négyzetméteren megférhet. Az epizód elején harminc, egyedi hangulatú kis könyvesboltról lesz szó, végül pedig a Nemzetközi Könyvfesztivál idei szépirodalmi kínálatából hozunk tizet.

Jó néhány évtizeddel Szabó Lőrinc lírai Shakespeare-fordításai után, a drámaíró mind a 154 szonettjét újrafordította Fazekas Sándor műfordító, irodalomtörténész. Négy év hathatós munkát követően, alig két hónappal ezelőtt jelent meg a kötet, amelynek szaklektora Pikli Natália volt. Ezúttal velük beszélget Nyáry Krisztián arról, hogy miért volt szükség az újrafordításra, miért gondolják úgy, hogy Shakespeare szonettjei egyszerre bonyolultak és szexik, mitől tud egyéni és örökérvényű lenni a szerző, illetve, hogy milyen kiejtés- és jelentésbeli változásokon ment át az angol nyelv az elmúlt évszázadokban. Az epizód elején arról lesz szó, miként válhat valakiből műfordító, végül pedig Shakespeare-átdolgozásokat ajánlunk.

Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre meglepő módon hat évet kellett várni, legutóbb akkor jelentkezett ugyanis szépirodalmi kötettel a szerző. Hogy mi minden történt vele ez idő alatt, és hogy miért voltak fenntartásai annak kapcsán, hogy novellistaként is be fog-e válni, Nyáry Krisztiánnak mesél. Mindezek mellett szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a közéleti áthallásokról is szó lesz. A Buksó hatvanadik epizódja elején néhány friss statisztikát hozunk arról, hogy mit és mennyit olvasunk, zárásként pedig tíz felnőtteknek szóló állatmesét ajánlunk a hallgatóknak.

550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, és az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián. Mindezek mellett szó lesz arról, hogy a Budai krónikából létezhetett egy olyan példány is, amelybe Balassi Bálint írt jegyzeteket, és kiderül az is, hogy bár kézenfekvőnek tűnhet, nem Hunyadi Mátyásnak ajánlotta Hess András a kötetet. Könyvajánlónkban tíz borsos árú könyvet hozunk, az epizód elején pedig a magyar könyvtörténet úttörő köteteiről, szereplőiről és nyomdáiról lesz szó.

Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a kötet akkor elnyerte a Libri közönségdíját is. Két hónappal ezelőtt jelent meg a szerző második regénye, és mintha csak az első esetében, most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Miért lett a Levelek nélkül című kötetének főhőse egy kisvárosi tanár, milyen személyes indítatás áll emögött, és miért erős üzenet a státusztörvény idején mindez? Kiderül a Buksó új epizódjából, amelyben Nyáry Krisztián a gyermekvédelmi törvény és a lefóliázott könyvek helyzetéről is mesél, végül tíz tanárokról szóló regényt ajánl.

Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért teremtette meg és űzi rendszeresen az „alkalmazott emberlesés tudományát”? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest könyvet? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a Buksó új epizódjában Török András. Volt nyelvtanár, színházi tipográfus, kulturális miniszterhelyettes, a Fortepan önkéntes menedzsereként ma is aktív, a legtöbben mégis útikönyvíróként és művelődéstörténészként ismerik. Pályájának kezdetéről, az érdekmúlás eshetőségeiről, és örök szerelméről, a fővárosról is mesél Nyáry Krisztiánnak. Zárásként, találóan tíz útikönyvet ajánlunk majd, mindezek előtt pedig a Libri felvásárlása kapcsán felmerült félreértésekről lesz szó.

Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A Déry Tibor-díjas író könyvének hőseiről, helyszíneiről, a történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak. A Buksó új epizódjában szó lesz még a Szép Magyar Könyv verseny idei díjazottjairól, végül pedig tíz kortárs erdélyi kötetet ajánlunk.

Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Bárdos András jó ideje a tévézés helyett másik szenvedélyének, a könyveknek él. A 21. Század Kiadó vezetője egyebek mellett arról is mesél, melyek a könyves szakma legégetőbb kihívásai. Szó lesz az olvasók tűréshatáráról a nyomdai árak növekedése tükrében, kiderül miként válhat valakiből rocksztár-szerző, sőt az is, milyen szempontok alapján dől el, hogy egy idegennyelvű könyvnek lesz-e magyar kiadása. A epizód elején az 550 éves magyar könyvszakma múltjáról és jelenéről mesél Nyáry Krisztián, aki tíz könyvet is ajánl a 94. Ünnepi Könyvhét kínálatából.