Logo

    zsidó

    Explore " zsidó" with insightful episodes like "Mi a Chábád titka?", "Ortodox vs. Neológ?", "Antiszemitizmus – álarc mögött", "Kövesd a rabbit podcast extra 2 – Miért van antiszemitizmus?" and "Kövesd a rabbit podcast extra 1 – Túljárunk az antiszemitizmus eszén" from podcasts like ""Kövesd a rabbit!", "Kövesd a rabbit!", "Kövesd a rabbit!", "Kövesd a rabbit!" and "Kövesd a rabbit!"" and more!

    Episodes (61)

    Mi a Chábád titka?

    Mi a Chábád titka?
    A magyarázatot arra, hogy mi tette a Chábádot rövid idő alatt a világ legnagyobb ortodox irányzatává, alighanem a zsidóságot körülölelő globális világgal folytatott állandó szellemi és gyakorlati párbeszéd adja. A hászid mozgalmak már évszázadokkal ezelőtt is a reflexió szándékával jöttek létre, ám a történelem tragédiái a zsidóság számára a párbeszéd lehetőségét is kíméletlenül elsöpörték. A fordulatot ezután a hetedik lubavicsi rebbe, Menachem Mendel Schneerson hozta el, aki a holokausztot követően felmondta a visszahúzódás és elzárkózás stratégiáját, ha tetszik, „új párbeszédet” kezdeményezett, hogy megmutathassa még a vallástól eltávolodott zsidók számára is, hogy a Tóra örök üzenete mindannyiunknak szól.

    Ortodox vs. Neológ?

    Ortodox vs. Neológ?
    Miről is van szó, amikor a zsidóság különböző irányzatainak zegzugaiban próbálunk eligazodni? Vajon a lényegről gondolkodunk, amikor azt vizsgáljuk, kerülhet-e orgona a zsinagógába s rabbija lehet-e nő? Dilemmák sora szegélyezi a vallásgyakorlás mikéntjét, melyek felbukkanása azonban sem térben, sem időben nem a véletlen szüleményei: A hitéletünket meghatározó irányzatok jelentős világfolyamatok s a korszellem alakulásának hiteles történelmi lenyomatai, melyek felbecsülhetetlen tanulságokkal szolgálnak mindazok számára, akik indulatok helyett a tisztánlátásban keresnek fogódzót nyitókérdésünk megválaszolásához.

    Antiszemitizmus – álarc mögött

    Antiszemitizmus – álarc mögött
    Az előző alkalommal szó esett arról, hogy voltaképpen miért is alakult ki az antiszemitizmus és miért képes mindig más-más formát ölteni ugyanaz a vírus. Ez alkalommal jelenkori mutációjáról, az Izrael-ellenesség aggasztó nemzetközi előretöréséről kell beszélnünk; megértenünk és legyőznünk ezt a variánst is. Köves Slomó vezető rabbi mindig azt hangoztatja, hogy a zsidóság önmeghatározásának azért sem szabad az antiszemita toposzok tagadására épülnie, mert azzal azok szükségszerűen szervesülnének gondolatainkba, önképünk viszonyítási pontjaivá válnának. Ez maga az önkéntes relativizáció, a legitimáció előszobája. Mindig azt tudjuk, hogy kik vagyunk, és sose azt méricskéljük, hogy kik nem; csakis így járhatunk túl az antiszemitizmus eszén. Pozitív, biztos lábakon álló identitással. E négyrészes sorozatban emellett érvel Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, s adja látleletét a történelem legkitartóbb előítéletének, annak ismert veszélyeivel és kiismerésre váró abszurditásával. Az előadás az Óbudai Zsinagógában hangzott el, 2023. március 23-án.

    Kövesd a rabbit podcast extra 2 – Miért van antiszemitizmus?

    Kövesd a rabbit podcast extra 2 – Miért van antiszemitizmus?
    A sorozat első epizódjában azt vizsgáltuk, hogy mik az antiszemitizmus elleni védekezés módjai és szintjei. Ebben az részben arról lesz szó, hogy voltaképpen mi is az oka az antiszemitizmusnak. Köves Slomó vezető rabbi mindig azt hangoztatja, hogy a zsidóság önmeghatározásának azért sem szabad az antiszemita toposzok tagadására épülnie, mert azzal azok szükségszerűen szervesülnének gondolatainkba, önképünk viszonyítási pontjaivá válnának. Ez maga az önkéntes relativizáció, a legitimáció előszobája. Mindig azt tudjuk, hogy kik vagyunk, és sose azt méricskéljük, hogy kik nem; csakis így járhatunk túl az antiszemitizmus eszén. Pozitív, biztos lábakon álló identitással. E négyrészes sorozatban emellett érvel Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, s adja látleletét a történelem legkitartóbb előítéletének, annak ismert veszélyeivel és kiismerésre váró abszurditásával. Az előadás az Óbudai Zsinagógában hangzott el, 2023. március 16-án.

    Kövesd a rabbit podcast extra 1 – Túljárunk az antiszemitizmus eszén

    Kövesd a rabbit podcast extra 1 – Túljárunk az antiszemitizmus eszén
    Túljárunk az antiszemitizmus eszén Köves Slomó vezető rabbi mindig azt hangoztatja, hogy a zsidóság önmeghatározásának azért sem szabad az antiszemita toposzok tagadására épülnie, mert azzal azok szükségszerűen szervesülnének gondolatainkba, önképünk viszonyítási pontjaivá válnának. Ez maga az önkéntes relativizáció, a legitimáció előszobája. Mindig azt tudjuk, hogy kik vagyunk, és sose azt méricskéljük, hogy kik nem; csakis így járhatunk túl az antiszemitizmus eszén. Pozitív, biztos lábakon álló identitással. E nyégyrészes sorozatban emellett érvel Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, s adja látleletét a történelem legkitartóbb előítéletének, annak ismert veszélyeivel és kiismerésre váró abszurditásával. Az előadás az Óbudai Zsinagógában hangzott el, 2023. március 9-én.

    Zsidónak lenni

    Zsidónak lenni
    Mit jelent zsidónak lenni? Ki a zsidó? Mi az, hogy zsidó? Miért nem genetikai kérdés a zsidó származás? Hogy lehet, hogy valaki születhet zsidónak és mégsem lép az ábrahámi szövetségbe – és így például a zsinagógában sem olvashat fel a Tórából –, ám ha valaki nem születik zsidónak, de betér, betérésével a szövetségnek is teljes értékű tagja lesz? Ez a példa is mutatja, milyen sokrétű a zsidóság mibenléte. A hétköznapi életben már mindannyian megtanultuk, hogy a lényeget gyakran az „apróbetűs részben” találjuk, ám a zsidóság esetében hogyan is fordulhatna elő apróbetűs rész? Avagy éppenséggel csakis az lenne?

    Mindig jóvá lehet tenni?

    Mindig jóvá lehet tenni?
    A zsidóság egyik jelentős humanista megállapítása, hogy még ha rossz fát tettünk is a tűzre, cselekedeteink akkor sem azonosak velünk. Pontosabban: a lehetőség mindig adott, hogy azok lenyomatát önmagunkon felülírjuk. Abból indul ki a hagyomány, hogy mivel az isteni szikra mindannyiunkban megvan, az életünk során felhalmozott tökéletlenségeinket mindig van lehetőségünk ahhoz közelítve korrigálni. De ez a felismerés és szembenézés erőfeszítése nélkül nem lehetséges. Nem arról van szó, hogy botlásaink, s pláne bűneink hatását próbáljuk ilyenkor annulálni – hisz ezzel végső soron a felelősség alól próbálnánk kibújni –, hanem éppen azok felvállalásával tudunk hitelesen elköteleződni a helyes út választása mellett.

    Kihívás, próbatétel, krízis

    Kihívás, próbatétel, krízis
    Avagy: ki korán kel, aranyat lel; teher alatt nő a pálma; ami nem öl meg, az megerősít. Ugyanarról van szó, bármeddig ragozzuk is: arról, hogy életünk nem lineáris pályán halad. De hogy is haladhatna, ha az egész világ állandó változásban van, s abban mi magunk is folyton változunk. Ez a dinamikus viszony óhatatlanul olyan feszültségekhez vezet, amelyekkel szemben rutinmegoldásaink garantált kudarcra vannak ítélve. A megoldás tehát annak a belső rugalmasságnak megszerzése és ápolása, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyünk felkészülten szembenézni az élet kihívásaival, kiállni döntő próbatételeit, és ha a krízis elkerülhetetlennek bizonyul is, képesek legyünk helytállni úgy, hogy a bajból megerősödve álljunk újra talpra.

    Szeretni tudni kell?

    Szeretni tudni kell?

    A szeretet és a szerelem érzését a legtöbb nyelven feltűnően hasonló szavak fejezik ki. 

    Különös módon mi sem a használatukkor ütközünk nehézségekbe (hacsak nem szűkszavúságunk okán), hanem ha különbözőségük meghatározására tennénk kísérletet.

    Bár mindkét érzés belőlünk fakad, azok azonban mégsem minket illetnek; ezért könnyen tűnhet olybá, mintha valójában érzelmünk tárgyai felelnének saját érzéseink milyenségéért.

    Ám szeretetünk, bármily természetű legyen is, végső soron mégiscsak kapcsolódásra vágyó énünk kivetülése, ezért a kapcsolat létrejöttéért muszáj önmagunkkal is alaposan szembenéznünk.

    Legyünk hát fülig szerelmesek vagy gondoljunk szeretettel szüleinkre, gyermekeinkre vagy a Jóistenre, héberül csak ennyit mondjunk: ÁHÁVÁ.

    Hit: el lehet sajátítani?

    Hit: el lehet sajátítani?

    A hit képessége mindannyiunk veleszületett adottsága; a bízni tudás vágya emberi kondíciónk leglényege.

    De hogy mi húzódik valójában e gyakran használt szavak mögött, annak végiggondolására ritkán szánunk elegendő időt. 

    Bizalmunkkal voltaképpen önmagunk egy részét helyezzük át valami vagy valaki másba, és hitünk tudósít minket arról, hogy ezzel az intuíciónkkal merre forduljunk.

    Szívünk mélyén mind tudjuk, hogy létünk nem foglalható általunk belátható keretekbe, s olyan nem-tudás tudása ez, amely hit nélkül összeroppantana minket. 

     Hittel és bizalommal azonban létezésünk megnyugtató és biztos értelmet nyer.

    A magány

    A magány
    Elsőre akár azt is gondolhatnánk, hogy sokféle magány létezik: „most ez a baj, máskor meg amaz”. Ám jobban belegondolva rájövünk, hogy a magány érzete ehhez túlságosan egysíkú. Lehetséges, hogy magányunk mindig ugyanaz, csak azt mindig más hívja elő bennünk? Tudjuk, hogy egyedülléttel önmagában nem azonosíthatjuk magányunkat, hisz könnyedén lehetünk magányosak társasan is; s hol van ilyenkor az a bizonyos könnyed én? Úgy tűnik, először önmagunkban kell felfedezünk azokat az értékeket, amelyek által képesek leszünk jobbítóan kapcsolódni környezetünkhöz; belső erőforrásainkat csatornázzuk valami rajtunk túlmutatóba: legyen az a transzcendens Isten, családunk vagy akár egy nemes eszme, s az elmagányosodás mázsás súlyától máris lélegzethez jutunk.

    Az önpusztító KÖZÖNY

    Az önpusztító KÖZÖNY
    Mindannyian éreztük már, hogy egy-egy nehezebb kérdést szívesebben söprünk a szőnyeg alá, mint hogy érdemben foglalkozzunk vele. Bár kétségtelenül lehet jó okunk az ilyetén önvédelemre, de bizony előfordul, hogy spirituális lustaság állja utunkat, amikor az élet nagy kérdéseihez érünk. Pedig kiváltság olyan generációhoz tartozni, amelyben fizikai épségünk puszta fenntartása már nem a legfőbb napirendi pont, s az így felszabadult belső erőforrásainkat biztonságban fordíthatjuk létvívódásaink valós feltárására. Első lépésként akár csak annyit, amennyit eddig közönyünk emésztett fel.

    Cionizmusok

    Cionizmusok
    Izrael vitathatatlanul különleges pozíciója a világ nemzetállamai sorában 1948-as alapítása óta egyértelmű volt. Hisz nemcsak a térségben állandósult konfliktusok egyik cél- és középpontja a zsidó állam, de létének megkérdőjelezése a legújabb kori antiszemitizmus komilfónak számító megnyilvánulása. Bár az államalapítást magát a XX. századi zsidóellenesség rémével szembeni védekezés motiválta, általa mégis évezredes vallási „adósság” került törlesztésre. Így, amikor cionizmusról beszélünk, érdemes szót ejteni az Izrael iránti elkötelezettséget megalapozó attitűdök mélyre nyúló gyökereinek elágazásairól s azok sajátos összefonódásairól is.

    Sztojka „Pöki” József a Tangó piac kereskedőiről, lefizetett rendőrökről, farmernepperekről

    Sztojka „Pöki” József a Tangó piac kereskedőiről, lefizetett rendőrökről, farmernepperekről
    Hatvan évvel ezelőtt a mai Ecseri úti metrómegálló és a József Attila lakótelep határában működő hírhedt Tangó piac átköltözött a város déli csücskébe, a Nagykőrősi út kivezető oldalára, ahol ma is megtalálható a bolhapiac. A szocialista korszak végi használtcikk-kereskedelmet zsidó árusok irányították, akik közé helyet követelt magának néhány cigány kereskedő is. Legalábbis az egykori alvilági interjúalanyunk, Sztojka „Pöki” József elmondása szerint. Tangó és Kes podcast.

    Hogyan emlékezzünk a holokausztra?

    Hogyan emlékezzünk a holokausztra?
    Nem az a kérdés, hogy a holokausztra kell-e emlékeznünk, hanem az, hogy hogyan emlékezzünk rá. Érthető, hogy mi, zsidók, az áldozatok leszármazottjaiként elsősorban felmenőink sorsán keresztül látunk rá a holokauszt borzalmaira, azonban ennyi év távlatából immár ideje felülvizsgálnunk ezt a tisztán áldozati nézőpontot. A vészkorszakban mindenki a maga ereje és lehetősége szerint fejtett ki ellenállást, s ezért történetük morális oldala nem az ellenállásuk közvetlen eredményében, hanem annak tényében mutatkozik meg igazán. Csak úgy szűnhetünk meg az áldozati narratívának önkéntes részesei lenni, ha mi magunk ismerjük fel; történtetünk teljessége nem írható le pusztán az által, aminek mások vetettek alá minket.

    Antiszemitizmus ellen, de hogyan?

    Antiszemitizmus ellen, de hogyan?
    Mit és hogyan tehet egy zsidó közösség az antiszemitizmussal szemben? Miben különbözik az antiszemitizmus elleni küzdelem, ha azt zsidó identitáson alapulva vívják attól, ahogyan minden jóérzésű ember zsigerileg utasítja vissza a zsidógyűlölet mindenfajta megnyilvánulását? Köves Slomó és Szilágyi Szilárd beszélgetésük során érintik a témával kapcsolatos kiemelt eseményeket és fordulópontokat az elmúlt 15-20 év Magyarországáról.

    Az EMIH-ről, tabuk nélkül

    Az EMIH-ről, tabuk nélkül
    Az előző két epizód ívén haladva elérkeztünk ahhoz a sokakat izgató kérdéshez, hogy tulajdonképpen miért is jött létre az EMIH. Pontosabban fogalmazva; miért tartottuk egyenesen szükségszerűnek az EMIH életre hívását. Beszélgetésünk során nem kerüljük a vallás- és pártpolitika kényes kérdéseit sem, hisz mindannyiunk közös érdeke a tisztánlátás elősegítése, a tettek mögötti értékalapú motivációk feltárása, s így – végső soron – a tabuk nélküli, nyílt beszéd ösztönzése, egymás jobb megértésének érdekében.

    Zsidó? Magyar? IGEN!

    Zsidó? Magyar? IGEN!
    Mikor a zsidóság és magyarság viszonyáról gondolkodnánk, hamar rájövünk, hogy fogalmaink tisztázása nélkül vállalkozásunk kudarcra van ítélve. Mi a zsidóság? Mi a magyar zsidóság? Egyáltalán, mi a magyarság, a történelem mely pontján? Egymásra ható dinamikus folyamatokat kell vizsgálnunk, melyek hatásai csak retrospektív válnak felmérhetővé. Következtetéseink levonásához elengedhetetlen a közös „szótár”, s így ahhoz is, hogy ne pusztán szemlélői, elszenvedői, hanem alakítói lehessünk közös történetünknek.

    Meg kell-e bocsátani?

    Meg kell-e bocsátani?
    A megbocsátás aktusa tulajdonképpen nem más, mint sérelmeink feldolgozásának kulcsmomentuma. Annak felismerése s elfogadása, hogy a megbocsátás megtagadásával önmagunkban konzerváljuk a sérelmezett tett hatását. Ehhez a felismeréshez persze idő, távolság kell, de általános recept nincs. Van bűn, melynek nyomát nem tudjuk levetkőzni; képtelenek vagyunk megtalálni a megbocsátáshoz vezető utat. Ilyenkor azonban törekednünk kell arra, hogy a bennünk feszülő trauma ne válhassék önsorsrontó adottsággá.

    Bűn és bűnhődés

    Bűn és bűnhődés
    Morális kérdések megítélésében legjobb esetben is csak félmegoldásokhoz vezet, ha kizárólag külső mércékre támaszkodunk. Még ha a külvilág nem is rója ki büntetését, a bűn akkor sem tekinthető semmisnek. Az embernek végső soron lelkiismeretével kell tudnia együtt élnie, márpedig önmagunk becsapása aligha lehet hosszú távon sikeres. Saját magunkkal kerülünk magánzárkába s a szabaduláshoz a BME-n keresztül vezet az út; Beismerés, Megvallás, Elhatározás.
    Logo

    © 2024 Podcastworld. All rights reserved

    Stay up to date

    For any inquiries, please email us at hello@podcastworld.io