Vincze Balázs a Pécsi Balett Carmen előadásáról

Stalter György fotóin a metropolisz lakóinak mikrovilágai tárulnak fel. A Fúgában rendezett kiállításon egy izgalmas, időtlen világ fogad, bár az anyag több évtizeden át készült New York különböző, sokunk számára csak filmekből ismert helyszínein. A kiállítás március 17-ig látható, a  finisszázsra március 14-én, 18 órakor kerül sor. A képek keletkezésének körülményeiről mesélt Stalter György a Trend FM 94.2-n futó Kapcsolódjunk! c. műsorban 2024. március 13-án, a beszélgetőtárs Kalmár András volt:

Kinőtte magát a Gitt, egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe a színházcsinálók új nemzedéke, de arra azért ügyelnek. hogy korban hozzájuk illő karaktereket játszanak.
Dajka Szúra Szerénával, a Gólem Színház kommunikációs menedzserével Kalmár András beszélgetett.

Csenyéte és a többi „felzárkózó település” arcai, színei, házai, gyerekei és kutyái-macskái. No meg a mögöttük lapuló történetek.
Majoros Árpád Csaba közel tíz éve járja a legszegényebb falvakat a Máltai Szeretetszolgálat fotóriportereként. Otthonosan mozog egy olyan világban, amely a többségi társadalom számára ismeretlen. Visszatérő vendége olyan otthonoknak is, amelyeknek környékére kevesen merészkednek, elzárt közösségek „láthatatlan arcát” mutatja meg egészen közelről. Nem a fotótémákat, hanem a találkozásokat keresi, a képek nem céljai, csupán termései a falvakban tett látogatásainak.

Mátrai Roxána írásai tágítják ki a képekbe sűrített pillanatokat. A tárlat fontos részei az írott és hangzó történetek, amelyek a fotókon szereplő emberekről mesélnek, időnként humorral, az író saját megélései szerint.

A művészpárossal Kalmár András beszélgetett.

Mire megy három kerekesszékes és egy oxigénhiánnyal született fiatal az Északi-parton? Surányi Judit új dokumentumfilmjéből ez, és sokminden más is kiderül. Judit a Rehab Critical Mass alapítójaként, régóta kapcsolatban áll mozgáskorlátozottakkal, ez a film azonban nem a megszokott sztereotípiákra épít: „Az volt a célunk, hogy megváltoztassuk a fogyatékkal élőkről való gondolkodást, közbeszédet. Erre pedig a humor az egyik legalkalmasabb eszköz.” – vallja a rendező, aki Kalmár Andrásnak mesélt a filmről és alkotóiról. 

Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra, a Nemzeti Táncszínházban március 28-án.

Pirók Zsófi táncművésszel, az előadás koreográfusával Kalmár András beszélgetett.

A fókuszolás Eugene T. Gendlin (1926—2017) filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Alapgondolata: „a testben”, az ember zsigereiben megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, a test ráadásul mindig jelen van. A fókuszolás fejleszti a testtudatosságot, a belső figyelmet, hatékony az érzelemszabályozásban, stresszcsökkentésben, döntéshozatalkor. A fókuszolás hatékony a komplex, vagy érzelmileg megterhelő helyzetek, konfliktusok mélyebb megértése és feldolgozása esetén, különösen, ha testi tünetek, feszültségek tapasztalhatók, ha valaki pszichoszomatikus betegséggel küzd, ha szeretne testével, érzéseivel és önmagával jó barátságban lenni. 

A módszerről Kovács Évával, a Belvárosi Orvosi Centrum fókuszolás-orientált terapeutájával Kalmár András beszélgetett.

Csaknem százötven fiatal balettművész vett részt a második alkalommal megrendezett Grand Audition elnevezésű eseményen, amelynek a Magyar Táncművészeti Egyetem adott otthont. A tavalyi első „válogató” sok szerződési ajánlatot hozott a fiatal baletthallgatók számára, így nem meglepő, hogy idén az előválogatást követően 146 táncos vett részt a mustrán.
A Magyar Táncművészeti Egyetem egyértelmű célja, hogy ott legyen a nemzetközi balettvilág térképén, ebben pedig komoly mérföldkő a Grand Audition megrendezése. 

Nagy Tamás Harangozó Gyula-díjas balettművésszel, az egyetem docensével és a Művészeti Tanács elnökével Kalmár András beszélgetett az esemény kulisszatitkairól.

Percz János évtizedekre visszahúzódott budai műtermébe és csak magának alkotott. A Pozsonyi úti Amikor Galériában most a teljes életművében gyönyörködhetünk. Dr. Váraljai Annával, a kiállítás kurátorával Kalmár András beszélgetett.

Szabó Dominikával sétálva megismerkedhetünk az egykori budai kéjnők és vendégeik mindennapjaival. Olyan helyszínekre látogathatunk, ahol a falak izgalmas rendőrségi, megdöbbentő közegészségügyi adatokról, ledér bordélyos hölgyekről, sőt, kalandos szeretői történetekről mesélnek. A Könyves sétán megidézik a letűnt korok szexualitáshoz, a prostitúcióhoz és alap társadalmi tabu-kérdéseihez tapadó sztorijait, körbejárják az egykori nagyvárosi kurtizán-élet nemcsak emblematikus helyszíneit, de belső, érzelmi és szociális világát is. A buja budai élet olyan irodalmi nagyságok levelein és szövegein keresztül bontakozik ki, mint Krúdy, Karinthy, Szép Ernő vagy Petri György.
A következő Buja Buda séta időpontja 2024. március 9. szombat 10:30 (a séta hossza kb. 2,5 óra)
Jegyvásárlás: ITT
Március 6-án, szerdán pedig Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András lesz a Tompa 17 vendége, ahol Ferencvároshoz, és egymáshoz is köthető sztoriknak lehet fültanúja az érdeklődő.
További információk itt.