maffia

Miért válhat mindennapi valósággá az einstand? Fleck Zoltán jogszociológussal folytatjuk a kelet-európai politikai elitek normasértő gondolkodásának-magatartásának megértését.

Idén ősszel lesz negyven éve, hogy betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és elloptak hat értékes festményt. A Tangó és Kes több adásban is foglalkozik majd a múlt évszázad egyik legizgalmasabb hazai bűntényével. Elsőként Sugár Jánossal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének nemrég leköszönt vezetőjével beszélgetünk, aki a képlopás éjszakáján maga is jelen volt a betörés helyszínén. Hogy miért, és pontosan mit is csinált aznap a múzeumban, ő maga meséli el.

A Fidesz első kormányzásának idején még embrionális állapotban létezett a „szervezett felvilág”, a maffiaállam, mára azonban a bűnözés rendszerkonstituáló elemmé vált, az állam működik bűnszerevezetként – fejtette ki a Tangó és Kes podcastban Magyar Bálint egykori országgyűlési képviselő. A szociológus 2015-ben megjelent, A magyar maffiaállam anatómiája című könyve alapján beszélgettünk arról, hogy rendszerszinten miként lehet leírni az Orbán-kormányok működését.

A Tangó és Kes legújabb adásában egy régi ismerőst látunk vendégül: Barak Dáviddal, a Rossz vér című könyv szerzőjével felidézzük a dunaszerdahelyi maffiához köthető egyik legizgalmasabb bűntényt. Épp húsz évvel ezelőtt a rosszfiúk megtudták, hogy az ismert helyi vállalkozó, F. Tibor a felesége nevén bérel egy trezort, amelyben feltehetőleg 30 millió korona, mai áron számolva nagyjából egymillió euró készpénzt tárol. A bűnözők értesülései szerint a 21-es számú széfben bűncselekményekből – jórészt áfacsalásokból – származó pénzt parkoltattak, így azzal számoltak, hogyha meg is lovasítják a trezor tartalmát, a gazdája nem fog feljelentést tenni. Nem akármilyen eszközökkel szerezték meg a pénzt, de az igazi fordulat a lopás után következett.

A Tangó és Kes mai adásában felidézzük a szocializmus időszakának egyik „maffia-bűncselekményét”. Az idézőjel nem véletlen, bár az áldozatoknak – a vásározó Sajtos család tagjainak – hosszú időn át tartó rettegést okozott az ügy. Épp negyven évvel ezelőtt a békéscsabai cigánysoron élő Sajtos Pált és családját egy levélben megfenyegették, hogyha nem fizetnek ki egymillió forintot, akkor kivégzik az egész rokonságot. Amikor kiderült, hogy ki a zsaroló, mindenki ledöbbent: nem egy profi bűnözőre, pláne nem a magát Mickey Joe-nak tituláló magyar maffiafőnökre bukkantak, hanem egy halk szavú, matchbox-gyűjtő postásra, aki azt hitte, mindenki viccnek gondolja majd a dolgot. Hát nem. Szerencséje volt, hogy megúszta egy év felfüggesztett börtönnel.

A '90-es évek magyar alvilágának egyik emblematikus kivégzését, Olasz Misi non-stop pénzváltó ügyét a Tangó és Kes egy korábbi adásában már elemeztük, most vendégül látjuk a brutális emberölés elkövetőit közelről ismerő egykori testépítőt, Egzotic Zsoltit.

Az ukrán–orosz háború apropóján Robert Yugovich, egykori vajdasági magyar csibész életútját több felvonásban tekintjük át. A Tangó és Kes legújabb adásában arra keressük a választ, vajon a hazai szervezett bűnözés emblematikus szereplői mennyire állják meg a helyüket nemzetközi összehasonlításban, illetve a környező államokban lezajlott háborúk vagy jelenleg is tartó fegyveres konfliktusok miként befolyásolták az úgynevezett magyar maffiózók valódi hatalmát és erejét.

A szomszédunkban zajló orosz–ukrán háború apropóján a Tangó és Kes legújabb része azzal foglalkozik, miként függ össze a modern kelet-európai nemzetépítés, az erősödő nacionalizmus a szervezett bűnözés megerősödésével. Meghívott vendégünk a délvidékről származó, később nyugat-európai kriminális karrier után újra Szerbiában élő Robert Yugovich, akinek segítségével betekintést kapunk a hadkötelezettség, a szabályozatlan állami működés és a maffia kapcsolatáról, és beszélünk az alig egy generációval ezelőtti délszláv háború mintaadó hatásairól.

Karlijn Kuijpers en David Davidson, van radioprogramma Argos, nemen in deze aflevering de online goksector op Curaçao onder de loep voor platform Investico. Zij ontdekten dat Curaçao met duizenden gokbedrijven een van de wereldspelers is van het online gokken. De markt opereert bijna volledig buiten het zicht van de overheid terwijl in de sector de risico’s op witwassen hoog zijn. Online casino’s zijn de perfecte manier om geld naar een andere plek te verplaatsen zonder dat het te traceren is. De online gokkasten van Curaçao worden gebruikt door de Italiaanse maffia, criminele Russen en de onderwereld van Den Haag. Speurwerk laat horen hoe Karlijn en David grip op deze schimmige sector weten te krijgen, de eigenaren van de gokbedrijven proberen op te sporen, kwetsbare bronnen interviewen en vlak voor publicatie worden aangeklaagd door één van de gokbedrijven waar zij onderzoek naar doen. Het onderzoek werd gepubliceerd bij De Groene Amsterdammer en is aankomende zaterdag 28 juni te horen bij radioprogramma Argos. De geannoteerde versie van Investico lees je hier. Presentatie & montage: Sylvana van den Braak & Simone Peek Muziek & eindmix: Pepijn Buitenhuis

A Keresztapa című filmopusz a több Oscar-díjával, illetve a kortárs maffia tematikájának a filmbe emelésével sorsfordítónak számít. A szervezett bűnözést mozgóképen, részletgazdagon bemutató alkotás idén jubilál, immár fél évszázados rekvizituma egy titkos világnak, amelyben a kapitalizmusnak minden szabálya másként jelenik meg, mint ahogy azt a néző várná. A film magnetikus ereje a Tangó és Kes csapatát sem hagyta érintetlenül, ezért most körbejárjuk ezt az univerzumot, és bemutatjuk a nincstelen alvilági személyektől a maffiapiramisok csúcsán álló vezetőkig az összes kriminális hátterű főszereplőt.

Fejvakarásra okot adó eredményre jutott egy, a nemzetközi szervezett bűnözést vizsgáló európai kutatás, amely szerint nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországon maffiaszerű csapatok léteznének. A Tangó és Kes új adásában arról beszélgetünk, hol és miben tévedtek az elefántcsonttorony-kutatók, illetve valójában milyen bűnözői hálózatok, szervezett bűnözői csoportok léteznek hazánkban? Szót ejtünk arról is, hogy kokain, hernyó, kannabisz és pszichoaktív szerek tekintetében cél- vagy tranzitország vagyunk, folyik-e szervezett bűnözés a növények és az állatok sérelmére, továbbá mibe kerül az elefántcsont, és hogyan passzolják el Közép-Európában?

Miben hasonlít egymáshoz a maffia és a neoliberális gondolkodás? Vissza lehet-e pofázni a főnöknek „a családon" belül, vagy aki nem teljesíti a parancsot, az röpül? Mint az üzleti életben. A brókerek vagy a maffiózók a mohóbbak, és mit lehet tanulni egy kezdő üzletembernek a Fear city című netflixes sorozatból? Csak néhány kérdés azok közül, melyeket a Tangó és Kes új adásában végigbeszélünk. Tényleg úgy van-e minden, mint arra Louis Ferrante a „Maffialeckék” című könyvében oktatja a gazdasági és a pénzügyi világ kezdő és haladó cápáit?

In de podcast corona-update heeft verslaggever Wierd Duk zijn licht opgestoken bij een Duitse viroloog over een mogelijke uitweg uit de lockdown. ‘Smart distancing’ zou de oplossing zijn, en dat voor hele lange tijd. Verder zijn er in het zuiden van Italië grote zorgen om een neveneffect van corona. ‘Geef geen geld aan Italië want het komt bij de maffia terecht’, zo klinkt het in Duitsland. Italië-correspondent Maarten van Aalderen legt uit waarom in de praktijk precies het tegenovergestelde aan de hand is.

Verder brengen thuiswerkers Pim Sedee en Kamran Ullah nog veel meer coronanieuws.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen új bűnözési formák jelenhetnek meg a koronavírus hatására? Meg lehet-e tollasodni gumikesztyű-csempészésből? Hogyan szervezte újra az emberek városi terekhez való viszonyát a kolerajárvány?

A Tangó és Kes dunaszerdahelyi magyar maffiával foglalkozó második adásában a bűnözői köröknek a szlovákiai politikával fenntartott kapcsolatáról beszélgetünk. Egy maffia felépítése és működtetése ugyanis nem barkácstevékenység, és a dunaszerdahelyi magyar bűnözök sem tudtak volna páratlan mennyiségű pénzben és vérben utazni, ha ezt a szlovák titkosszolgálat, rendőrség, így politika nem tette volna lehetővé, azaz ne adott volna menekülési utakat. Ezekről is beszélgettünk Barak Dáviddal az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyv szerzőjével, a koronavírus miatt távolsági hívással.

Míg a '90 években Magyarországon a „Boom a fejbe!” csak a pop-gengszterrap kínos erőlködésének tűnt, Szlovákiában mindennapi gyakorlatnak számított. Elég felidézni, hogy 1999. március 25-én Dunaszerdahelyen a Fontána bárban lemészárolták a helyi maffia egyik ágát. Sok pletykát ismerünk a hazai és a szlovákiai magyar maffia összefonódásáról, elásott, megcsonkított emberekről, lakótelepi leszámolásokról. Mendemondák helyett tényekre épít Barak Dávid, az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyve. A Tangó és Kes adásában a szlovákiai magyar maffia virágzását, illetve politikai- és titkosszolgálati kapcsolatait tárjuk fel.

Havas Henrik könyvet írt Radnai Lászlóról, a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjáról, aki valójában sokkal többet tudott és látott, mint azt a könyv alapján gondolhatnánk. Havassal látszólag arra vállalkoznak, hogy tagadják a rendszerváltás utáni magyar szervezett alvilág létezését. A Tangó és Kes hetedik adásában nemcsak a könyv tévedéseivel, Radnai tudatos felejtéseivel és füllentéseivel foglalkozunk, hanem azzal is, milyen veszélyeknek tette ki magát, és hogyan működött együtt egy maffiózó a rendőrséggel.

A Tangó és Kes a 24.hu bűnügyi podcastja, amely alapvetően a nyolcvanas és kilencvenes évek magyar alvilágának életéből mesél el érdekes, sokszor máig ható történeteket. Néha azonban messzebbre is visszanyúlunk majd az időben, és olyan is lesz, hogy a jelenhez közelibb sztorikat mondunk el. Az első adás a Los Angeles-i magyar maffiáról szól. Az 1956-os forradalmat követően feltehetően nem pusztán az ellenzéki, forradalomban részt vállaló emberek menekültek, hanem a korábbi időszak karrierbűnözői is, akik nem voltak restek nyelvet és kultúrát váltani, hogy nagyobb pénzre tegyenek szert, mint egy állami vállalat dolgozóinak félhavi fizetése, amelyet egy pénzkazetta felfeszegetése után se lehetett nyugodtan elkölteni, hiszen bárhol is dajdajoztak az elkövetők, az belügyi szakzsargon szerint feltűnő költekezési vonalon könnyen felderíthető. A Los Angelesben letelepülő magyar bűnözők az 1970-es évekre már Gary Hunn álnéven jelentettek meg egy kézikönyvet, hogy miként érdemes hamis hitelkérelmekből és biztosítási csalásokból élni, ha az ember valójában: Hunn Gary, vagyis magyar. Komoly magyar bűnözői körök jöttek létre Európa különböző városaiban is, az úgynevezett „Ungarn kreis”, amelynek emblematikus figuráját, Bodnár Györgyöt argentin állampolgárság mellett, uruguayi jogosítvánnyal, egy hamis bankkártyával Münchenben vásárolt Mercedesszel kaptak el Bécsben, ahol a hazai lakosság úgy gondolta, valami jobb várja jogerősen elítélt magyar bűnözők helyett. Simon Csaba és Szendrő „Öcsi” István az 1960-as évek végén nem tudtak gépen szállni az ország fölé, nekik is lábbal kellett szavazni, hogy később se maradjon térkép e táj számukra. Az állambiztonság segítségével majd két évtized múlva már szervezetten tudták kimenteni az anyaországból saját embereiket, betörőtársaikat. Sorozatunk nyitórészében az ő karrierjükkel ismerkedhetünk.

Tirannieke regisseur bouwt om zijn maffiageld weg te sluizen een middeleeuws 'grid' en wordt door zijn slimme technicus voor eeuwig daarnaartoe verbannen. Schrijver: Ilja Leonard Pfeiffer, regisseur: Vibeke von Saher (De HoorspelFrabriek, NTR)