orvos-tóth noémi

Nagy feladat túlélni az idejekorán elveszített szülőt. Életet, erőt építeni a hiányból, kamaszkorban megtanulni, hogy miközben te építed magad, a gyász is épül benned. Nyáry Luca tizenhárom éves volt, amikor elvesztette az édesanyját. A Beszélnünk kell! ötödik évadának záróepizódjában az ő útját mutatjuk be:

Szabó Anna Eszter súlyos traumákat szenvedett el a szülés alatt – ezek az élmények pedig ott és akkor nemcsak egy korábbi abúzus emlékét ültették át jelen időbe és hajszolták őt pánikrohamokig, hanem azt is meghatározták egy időre, ahogyan a babájához kapcsolódott. A története óriási felkiáltójel arra vonatkozóan, hogyan tanulunk rá, hogy a határainkon bárki, bármikor átléphet, és milyen hiányosságok, visszaélések fordulnak elő sokszor a szülőszobán. Orvos-Tóth Noémi szerint, ha a nőket hagynák jól szülni, és a gyerekeket jól születni, mindössze néhány generáció alatt képesek lennénk eljutni egy sokkal egészségesebben működő társadalomig. De mindez hogyan lehetséges, mi kell(ene) hozzá? Mi mindent határozhat meg az anyának és az újszülöttnek a traumatikus szülésélmény? És mit jelent egyáltalán a jó szülés, jó születés? Egyebek közt erről is szó esik a Beszélnünk kell! podcast legújabb epizódjában. D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi vendége: Szabó Anna Eszter.

Egész generációk küzdenek a kiégéssel, nem csoda, hiszen többet dolgozunk, mint valaha bármikor a történelemben, emellett pedig a munka és a magánélet határai sem mosódtak el még ennyire, mint most. A teljesítménykényszer egy állandó stresszt okoz az életünkben, mégsem tudunk szabadulni tőle, hiszen a modern kor társadalma az elismerést, a csodálatot, a sikert a teljesítményben méri. Jó lenne határokat húzni, de hogyan kezdjünk bele? Itt a Beszélnünk kell! legújabb adása, hallgassátok!

Az elmúlt húsz évben egyetlen magyar könyv sem aratott akkora sikert, mint Orvos-Tóth Noémi első, Örökölt sors című kötete. Lehorgonyzott a sikerlisták élén, és nem mozdul onnan. Tavaly decemberben aztán megjelent a szerző második könyve is, amely a transzgenerációs problémák útvesztői után egyebek mellett arra a kérdésre keresi és nyújt választ, hogy meddig terjednek az érzelmi örökségeink, és hol kezdődik a szabad akarat. A Buksó új epizódjából kiderül, miért nem tartja magát még írónak Orvos-Tóth Noémi, de az is, miért idéz szívesen klasszikusokat és kortársakat is új könyvében. Mindezek mellett szó lesz a legrégebbi nemzetközi kiadókról, nyomdákról és könyvesboltokról, végül pedig pszichológiai témájú könyveket ajánl Nyáry Krisztián.

"Meséld el, hogyan szerettek, és elmondom, hogyan szeretsz" - mondja a sokat idézett terapeuta, Esther Perel. A szeretetre való képességet élményeken, tapasztalatokon keresztül sajátítjuk el kisgyermekkorban. Ezek hihetetlen mélységekbe, sejtszinten íródnak belénk, és meghatározzák, kivé válunk; hogyan kapcsolódunk, kit és hogyan szeretünk. D.Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! záróepizódjában a legmeghatározóbb élményünk, a szülői minták hatásairól beszlégetnek.

Féltékenység és irigység – univerzális érzések, amelyek egyidősek az emberiséggel. És mégis, hihetetlenül nehezen vagyunk képesek magunkénak vallani őket; nemcsak beszélni tabu róluk a saját magunk viszonylatában, hanem szinte még érezni is. De miért van ez? Mennyire szólnak ezek az érzések rólunk, és mennyiben másokról? Honnan gyökereznek, és mit lehet kezdeni velük? D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! e heti adásában az emberi működés két legtermészetesebb, mégis legdémonizáltabb érzéseiről beszélgetnek.

A Beszélnünk kell! történetének rendhagyó adásában most nem ketten, hanem hárman ülnek a stúdióban: Grecsó Krisztián író, szerkesztő, apuka mesél D.Tóth Krisztának és Orvos-Tóth Noéminek őszintén arról, mit él meg, milyen folyamatokon megy keresztül egy örökbefogadó szülő, mire megérkezik az, akire mindennél jobban vágyott.

"Az apa hiánya nehezebben megdolgozható, mint az, ha rosszul van jelen. A létező rosszhoz ugyanis lehet valamifajta érzelmi viszonyt kialakítani, a nincshez, a hiányhoz viszont nagyon nehéz." Az apánkkal való kapcsolatunkban sokféle módon sérülhetünk; ezek a sebek pedig mélyre mennek és nagyon nehezen gyógyulnak. Itt a Beszélnünk kell! e heti adása D. Tóth Krisztával és Orvos-Tóth Noémivel a mérgező anyák után a másik nagy taburól: a mérgező apákról, az apasebekről.

Miről veszekszünk valójában, amikor veszekszünk? Mitől függ, ki hogyan reagál egy konfliktusos helyzetben? És hogyan tanulhatjuk meg kezelni a párkapcsolati konfliktusainkat? D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Beszélnünk kell! eheti adásában.

Ti is éreztétek már, hogy bármit is csináljatok, nem vagytok elég jók? Hogy a sikereitek nem magatoknak – a tehetségeteknek vagy szorgalmatoknak – köszönhetőek, hanem a szerencsének, esetleg más külső tényezőnek? Hogy valójában csak idő kérdése, mikor derül ki mások számára, hogy rosszul ítélnek meg benneteket? Az imposztor-szindróma sokkal több embert érint, mint azt sejtenénk, mégsem beszélünk róla nyíltan. Épp ezért a Beszélnünk kell! podcastsorozat legújabb epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi ehhez a tabutémához nyúlnak, ami alapjaiban határozhatja meg, hogyan viszonyulunk saját magunkhoz.

Annak ellenére, hogy a világjárvány kollektív élmény, nagyon is egyedül vagyunk benne a veszteségeinkkel, amikből fájóan sok van. Akármerre nézünk, bárhová nyúlunk, veszteséget találunk; nincs biztonság, illúzió az egyensúly, elvesztek a hosszútávú tervek, gyászoljuk a szeretteinket, a munkahelyünket, az egzisztenciánket... Nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is a legfontosabb kérdés most: mi marad belőlünk a Covid után? Mit kezdünk a járvány mentális, egzisztenciális és társadalmi következményeivel – egyszóval: mi lesz velünk? Erre próbál válaszokat keresni D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! podcastsorozat második évadának premieradásában, amely a veszteségeinkről és a megküzdésről szól.

Szexuális lényként jövünk a világra, mégsem ismerjük, nem merjük megélni a saját szexualitásunkat. Miért színleljük az orgazmust? Miért szexelünk? Mi a szexuális együttlét célja? Hogyan segít a maszturbálás önmagunk megismerésében? – ezekre a kérdésekre sokunknak egy életen át nincsenek válaszai. D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! podcast-sorozat évadzáró epizódjában nem finomkodnak: tabuk nélkül beszélgetnek az életünk egy fontos és elidegeníthetetlen, ám szégyenérzettel, elhallgatásokkal teli területéről: a szexről. Hallgassátok meg - bátran!

Egy bántalmazó kapcsolat összetett rendszerében az erőszaknak számos arca van. A bántalmazó eszközei sokszor annyira kifinomultak, hogy mire az áldozat észreveszi, hogy mi történik vele, már alig-alig tud szabadulni. A Beszélnünk kell! podcast eheti epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a kapcsolati erőszak témáját járja körül... és a beszélgetésben egy mélyen személyes vallomás is elhangzik.

A szerelemnél nincs ősibb, pusztítóbb, éltetőbb, intimebb, emberibb és egyetemesebb érzés a világon. Elképesztően sok mítosz övezi, kezdve a gyerek- és felnőttmesék „boldogan éltek, amíg meg nem haltak" ígéretétől "Az Igazi" mítoszáig. A mesék azonban ott végződnek, ahol a közös élet a valóságban a kezdetét veszi. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus és D. Tóth Kriszta a Beszélnünk kell! podcast-sorozat e heti adásában a szerelemről beszélgetnek: mítoszokról és valóságról, mámorról és hatalomról, vágyról és elvárásokról; no, meg arról, mi történik valójában azután, ahol a mesék véget érnek.

Egy mozaikcsaládba mindenki veszteséggel érkezik. "Innen szép nyerni," ahogy mondani szoktuk - de nem lehetetlen. A mozaik- vagy patchwork családok sokszereplős, bonyolult rendszeréről, lehetséges konfliktusforrásokról és megoldásokról beszélgetett Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta a Beszélnünk kell! podcast friss epizódjában. Hallgassátok:

A leválás mindenkinek fáj: a szülőnek és a gyereknek is. De elkerülni nem lehet - és nem is szabad. Mert, ha nem történik meg, a gyerek érzelmileg a szülővel fog maradni, akár a párjával szemben is... Ismerős? Nem vagy egyedül.

D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi a Beszélnünk kell! múlt heti adásában az agresszió, a harag és a szorongás természetéről, működéséről és hatásairól beszélgetett, most pedig azt járják körül, hogyan erősítette fel ezeket az érzéseket, és az emberek közötti feszültségeket a világjárvány, és ennek hatásai miként mutatkoznak meg a társas interakcióinkban az online és az offline térben.